Megérdemlem ezt? |12.rész|

Ahoy Csajok!

Abban egyeztünk meg ,hogy én hozom a dupla részt mert már régen írtam. Remélem azért tetszik nekem tetszik. Vagy mi? Tetszett az ahogy írhattam. Remélem szeretitek Zayn új számát ^^ Én imádom :D Kicsit engedtem a szerelmes tinilánynak előtörnie. Vámpírnaplós képek<3 <3

(Ez a szám ment miközben írtam  :) )

-Pedig gyönyörű vagy smink nélkül. Nagyon szép vagy.-hallottam meg a többiek hangját.-Menjünk haza.-mosolyogtak szeretet teljesen. Felálltam Louis-sal együtt. Hazaérve várjunk... milyen haza? Niall-hez mentünk. Szóval Niall-nél lefektettek és anyukásat játszottak bármennyire is kiabáltam ,hogy jól vagyok.
-Louis. Én tényleg jól vagyok.--kapálóztam.
-De most én vagyok az anyuka! Harry az apuka és Niall az idegesítő kisöcs.-nevetett.
-Louis te fiú vagy. Harry mondjuk lehetne az apukám de Niall mint kisöcs... Hogy hoztátok össze ezt a kinézetet? Semelyikőtökre nem hasonlít.-mondtam és Niall egy ugrással rám vetődött.
-Niall... nem vagy óvodás. Azonkívül az öcsém se. És rohadt nehéz is vagy. Szóval szállj le rólam.-lökdöstem.
-Ilyeneket mondasz...-kezdett mű sírni gyerekhangon. Örülnék ha lenne egy ilyen öcsém. Mármintha ő lenne az öcsém annak nem örülnék. Már csak azért mert idősebb de az mellékes. Szóval nem tudnék bátyóként vagy öcsiként ránézni. Nekem ő Niall. Niall pedig egy fiú. Egy...szexi jó fej és kedves törődő... úristen fejezzem már be.Azt mondtam ,hogy szexi? Te jó ég. Mi ez? Tényleg szexi de olyan hülyeség ezt gondolni a barátom! Akkor miért voltam olyan féltékeny?És most meg arról hadováltam ,hogy nem tudnám elfogadni testvéremnek.Miért dobog így a szívem? Miért imádom a szemeit?Mi ez az érzés? Miért lángolok belül?Miért vagyok ilyen nagyon összezavarodva? Miért? Miért?
-Flo. Itt vagy?-mászott arcomhoz Niall. Idegesen löktem le magamról és siettem fel. Fent leültem az ágyra. Keresem a válaszokat de egyszerűen nem találom. Pedig biztos ,hogy itt van a szemem előtt.
-Flo.-hallottam Lou hangját.
-Hagyjatok.
-Nem. Miért rohantál úgy el? Mi történt? Én tudod ,hogy tudok segíteni igaz? Megoldunk mindent.
-Lou... annyira meg akarom találni a választ ,hogy elvesztem a kérdést.
-Mire?-nézett a szemembe.
-Mindenre. Az egész helyzetre. Az okokra. A...a...az érzéseimre. De nem tudom a válaszokat Louis!-hajtottam le a fejem.-Belebuktam a saját csapdámba. Nem tudom ki mit jelent nem tudok semmit Louis.-néztem a szemeibe. Elmosolyodott.
-Ugyanez történt velem még régebben.Tudod mikor?-ölelt magához. És tudtam. De kimondani nem bírtam.
-Ha...Har...Harry-nél igaz?
-Igen.-mosolygott és nyugtatóan a hátamat simogatta.-Ez ugye tudod mit jelent valószínűleg?
-Az lehetetlen. Én... én... alig ismerem,
-Ugyanez... Tudom ,hogy tetszel neki. Látszik. És ha ebben nem hiszel elmondta nekünk. Mármint... Mondta ,hogy tetszel neki de mivel neked ő nem így...
-Louis...Köszönöm neked. Ha nem vagy itt... talán már átmásztam volna haza és itt se lennék. Nagyon köszönöm. -öleltem meg.
-Most mit...-nézett rám.
-Beszélek Niall-el.
-Félsz?-tudta a gondolataim. Tudta ,hogy félek tudott mindent. Mindig mindent tudott.
-Igen. De le kell győzni a félelmet ,hogy a terveid jól süljenek el.-mosolyogtam rá. Most mire is készülök? Mit szeretnék Niall-nek mondani? Szerelmet vallani? Azt? A szívem hevesen dobogott.
-Niall...-mondtam teljesen idegesen mire felkapta a fejét.
-Igen?
-Szóval... tudunk beszélni?

Remélem tetszett ha igen plusz meg ilyenek na tsok <3

~Kł~