Ez a rész kicsit drámásabbra sikerült mint szerettem volna. De azért remélem tetszik. Mármint nem fog meghalni senki ne ilyenre gondoljatok. A Larry-s rész miatt remélem senki nem haragszik. Mármint az elejénél. Tudjátok :D És hosszú lett a rész de nem bírtam befejezni egyszerűen :D Valamint köszönöm a 200 megtekintés nekem ez igenis nagyon sok!! :)
Átfutottam Scarlett-nek egy pizsiért én pedig Niall-től kapott ruhákkal tértem vissza immár már lefürödve. Nem értettem ,hogy mi is volt a gondolat menetem amikor megütöttem. Nem gondolkoztam. De a helye meglátszik. Amikor beléptem Scarlett éppen Niall-en ült konkrétan és felment bennem a pumpa. Nem hiszem ,hogy azért történt volna mert féltékeny vagyok. Egyszerűen Scarlett kihasználta azt ,hogy én voltam vele olyan kedves és beengedtem magamhoz. Ki tudja lehet ,hogy ki se dobták otthonról. Egyszerűen odamentem és a haját húzva a földre lehúztam majd beleütöttem a lányba. Nem... gondoltam volna ,hogy ez az énem él egyáltalán még. De az ,hogy ilyet tett... kihasznált egyszerűen. Bennem nem az merült fel ,hogy miért csinálta hanem az ,hogy ezt csinálta egyáltalán. Rohadtul nem érdekelt és nem is érdekel a miértje a dolgoknak.
-Te meg hagytad magad.-köptem Niall-re. Igen ráköptem. Undorító egy dolog amit tettem undorító ,hogy leköptem de nem tudtam megütni. Szánalommal néztem kettőjükre majd inkább felemelve Scarlett-nek hozott pizsamát egyszerűen elmentem. Niall ruhája az Niall ruhája. És nem az enyém. Ezért otthagytam amit tőle "kaptam". Hangos dörömbölést hallottam az ajtómon.
-Zárva van!-mondtam.-És nem lesz nyitva!-beszéltem a konyhából. Hangos dörömbölések elcsitultak és egy hatalmas valószínűleg rúgás hangját hallottam. -Te fizeted ki az ajtót! És a falat ha kitöröd!-kiabáltam idegesen.De nem hagyta abba. A festék kezdett pattogzani a falról és a zár feladta a harcot. Az ajtó eldőlt én ijedtemben pedig megugrottam.
-Bárcsak ne lennél ilyen makacs.-morogta Niall és beljebb jött. Még jó ,hogy beengedtem. Ch...
-Menj ki. Az ajtót meg fizetheted.-undokoskodtam. Közelebb jött és bár majdnem engedtem magammal folytatott vitában nemet kellett parancsolnom. Verejtékét letörölte majd ölelésre nyitotta karjait de kitértem előle.
-Scarlett-et vidd haza engem pedig ha lehetséges Louis-ékhoz vigyél már ha kérhetem. Az ajtómat pedig...-egy pillanatra megremegett a hangom de nagy feszültséggel folytattam.- ha lehet minél előbb javítsd meg. Köszönöm.-fejeztem be és már össze is pakoltam. Amíg nincs kész az ajtóm nem merek ebben a lakásban lakni.
-Az éjszaka közepe van...-kereste tekintetem.-Rendben. Szólok Scarlett-nek. - sétált ki. Scarlett képére nem voltam kíváncsi így hát a lépcsőhöz mentem. Elkezdtem lefelé menni. Lent a kocsit megtalálva vártam kettőjüket. Meg is érkeztek. Mintha semmi nem történt volna mentek. Niall kinyitotta a kocsit én pedig Scarlett-nek esélyt sem adva ültem élből az anyósülésre. Miután elindultunk gyorsan ki rakta Scarlett-et a házuknál majd visszaült.
-Scarlett apja ajtót is tud javítani. Majd ő megcsinálja oké?
-Már bocs de biztos ,hogy nem nyúl az ajtómhoz. A végén még Scarlett is jön és azt kell hallgatnom miközben eszek ahogy ti...
-Soha.-mondta teljesen határozottan. Egy pillanatra el is hittem. De aztán műnevetést imitáltam.-Ismétlem. Soha. Itt vagyunk.-mondta és leállította a motort.- Sajnálom. De komolyan. Hagy öleljelek meg.
-Nem.-vágtam rá egyből. Niall furfangos pillantással áthajolt és ölelésébe zárt. Sóhajtottam egy picit majd ellöktem. Kiszálltam és tudom ,hogy bunkó voltam de kopogás luxus volt és egyszerűen berontottam az ajtón. Ez..ez lehetetlen. Louis és Harry éppen khm... nem kellett volna megzavarnom őket. Boxerben ültek egymáson és Louis elég erotikus mozdulatokat tett.
-Louis!-lökte le magáról szerencsétlen fiút. Próbáltam viccnek felfogni. Teljesen rákvörös fejjel öltöztek vissza ruháikban. Takargatni próbálták merevedésüket ami kisebb-nagyobb sikerrel sikerült is.
-Máskor fent legyetek.-nevettem. Nem akartam ,hogy zavarban legyenek ez miatt.
-Máskor kopogj.-dorgált le Louis majd megölelt.
-Mert a kopogásra valószínűleg abbahagytad volna.-nézett Lou-ra kétkedve.
-Nem tudhatjuk. De amúgy mit is keresel itt drágám?
-Hát... kezdjetek magatokkal valamit.-sóhajtottam. Elindultak a feltehetőleg a fürdő vagy a szobájuk felé de akkor minek van emelet? Én megkerestem a konyhát és töltöttem magamnak valami löttyöt. Nem tudom mi volt de nagyon finom volt. Csak egyre furábban éreztem magam. Mint amikor régebben drogoztam. Extasy! Ez extasy. De miért van náluk extasy? Jöttek a konyhába és Louis szemei mérgesen Harry-re futottak.
-Te hülye vagy? A szarodat az asztalon hagyod? És megitta te hülye.
-Miért...-artikulátlanul beszéltem.-van... extasytok? Rohadjak meg... visszaszokok ezekre.
-Vissza? Mindegy. Harold! Extasy komolyan?
-A buliról maradt...-magyarázkodott. Amikor vigyorogva lépegetni akartam egyensúlyt vesztettem de Harry karjai körém fonódtak és megtartottak. Egyfolytában röhögtem. Majd amikor Louis egy új poharat a kezembe nyomott abból is ittam.
-Te hülye abba is volt. Túl adagolod!-fogott erősebben Harry. Hangosan és egyre gyorsabban vettem a levegőt. A szám kiszáradt. Homályosan láttam majd ennyire emlékszem.
*Harry Styles*
Elernyedt a karjaimban én pedig kezéhez kaptam ,hogy megnézzem a pulzusát. Nem volt. Nyakánál s megnéztem de nem volt.
-Meghalt. Te beteg vagy. Hívom a mentőt.-motyogtam.
-Ne hívd a mentőt! Megoldom. Megcsináljuk. Niall! Ő rakott le ilyet. Csak nem fejezte be az orvosit. Hívom!-üvöltözött a feszültségtől.-Niall! Húzd ide a pofád! 10 másodperced van!Miért? Mert te újra tudod éleszteni! Szerencséd.- rakta le. -Pont itt van még mert beugrott a sarki boltba.
-Remélem. Fektessük le. -vittem a kanapéhoz. Mikor lefektettem Niall csapzottan rohant be.
-Nem halhat meg.-nyomkodta a mellkasát. -Nem megy!-szorította össze a szemeit.
-Szájon át lélegeztetés?-tanácsoltuk.
-Mindent.-illesztette oda a száját. Tökéletesen össze illett az ajkuk szép volt nézni is. Kár ,hogy az egyik résztvevő halott volt. De majd amikor megköszöni illik neki megcsókolnia. Az de aranyos lesz. Hirtelen megemelkedett Flo és a pislogott párat majd ellökte Niall-t.
-Rohadj meg! Niall mit keresel itt? Menjél a ribanchoz!-kiabált szemében könnyekkel. Erre egyikünk sem számított.
-Flora...-borult Flo ölébe Niall.-Azt hittem meghaltál...-sírt. Sírt. Niall. Sírt. Flora miatt. Ez olyan gyönyörű. Louis-sal összeölelkezve néztük mi is könnyekkel küszködve ahogyan Niall sír Flora pedig leblokkolva mered maga elé és a könnyei elkezdenek folyni. Két külön dolog miatt sírtak. De ilyen szépet régen láttam.
*Flora Dodie*
Niall amikor az ölembe borult és sírni kezdett különböző érzések voltak bennem. Még mindig haragudtam rá de az amiket mondott annyira meghatott. a sírása meghatott. Elkezdtem folyni a könnyeim. Tudom ,hogy azt mondtam nem szabad elgyengülnöm de...megtettem. Niall szorosan megölelt én pedig csak... talán ösztönből vagy azért mert... mert szerettem volna. de felrántottam és megcsókoltam.
Ajkaink ahogy összeforrtak és elhatalmasodott rajtunk a sok ki nem mondott szó. A sok érzelem. Azt tudtam ,hogy nagyon akartam ezt a csókot. És ahogy éreztem ő annál is jobban. Elváltak ajkaink és összedöntöttük homlokunkat.
-Niall ezt soha... soha... többet nem csináljuk.
-Pont erre gondoltam.-mondta majd elhajolt.
-Tökéletesek együtt.-halottunk halk sutyorgást. Louis-ra kaptam a tekintetem.
-Ezt meg se hallottam. Van füvetek?-nevettem. És kicsúszott... az az extasy nagyon nem tett jót.
-TESSÉK?-kiabáltak mind a 3-an.
Elég érzelgős de remélhetőleg tetszik nektek. Jövőhéten ugyanúgy hozzuk a részeket bár lehet holnap még kaptok egyet de utána visszaállunk az egy héten 2-3 ra. Ha tetszett plusszold megjegyzés meg hasonlók. ;)
~Kł~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése